A majomhimlő a feketehimlő víruscsaládjába tartozik. 1980-ra a feketehimlőt sikerült oltás segítségével eltörölni, ez a vakcina a majomhimlő ellen is immunitást nyújtott. Az oltási kampányok visszaesésének hatására jelenhettek meg ismét nagyobb számban a majomhimlős esetek.
A vírusnak két fő törzse van, amelyek nagyon különböző kockázatokat jelentenek:
-Kongó-medence törzs: 10-ből 1-3 ember, aki megfertőződött ezzel a vírussal, meghalt- Nyugat-afrikai törzs: 100-ból 1 fertőzött ember halt meg
Jelenleg az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságai jelezték, hogy az enyhébb törzset látják az ott lévő betegeknél.

A gyengülő egészségünk, immunitásunk és a vírus terjedése aggodalomra add okot akkor is ha kevésebbé fertőző, mint a COVID-19 volt. De akkor is és most a legjobb védekezés a felkészülés!

1958-ban izolálták először Dániában. Emberen a majomhimlőt először egy 9 éves kisfiúnál Kongóban 1970-ben találtak, ahol már a himlőt 1968-ban felszámolták. Azóta a bejelentett esetek többsége endémiás volt a a Kongó-medence és a nyugati trópusi esőerdők régiói Afrika.
1996-1997-ben nagy járvány tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ezt követően 2003 tavaszán a majomhimlős eseteket jelentettek az Egyesült Államokból. Ez volt az első bejelentett majomhimlő eset az afrikai kontinensen kívül, a legtöbb beteg a jelentések szerint szoros kapcsolatban állt az importált kisállattal afrikai rágcsálókkal fertőzött prérikutyák.

1970 óta 10 afrikai ország számolt be esetekről.

2017-ben Nigériában volt a legnagyobb ismert járvány, több mint 450 esetet jelentettek. 

Összesen 2022. júniusig hozzávetőleg 1-2000 igazolt fertőzöttről tudunk, de a járványok így a majomhimlő speciális tulajdonsága, hogy gyakran megbújva terjed és a nagyobb kevésbé védett vagy "harcedzett" populációk felé tőr. A valós szám néhány 10.000 tehető az elmúlt 50-60 évben, akik nagy része tünetmentes vagy enyhe tünetes volt.

A betegek fertőzött állatokkal vagy az állatok testváladékaival (vérrel, nyállal) kerülnek kapcsolatba, a kórokozó belélegezve vagy a bőr apró sérülésein (harapás, karmolás) keresztül jut be a szervezetbe.
A vírus emberről emberre leginkább testnedvekkel terjed a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül.
A jelenlegi információink szerint több Spa is érintett gócként szerepel, valamint a szexuális úton terjedés aránya magas.

A fertőzés lappangási ideje igen hosszú, általában 4-14 nap, de akár 3-4 hét is lehet.

A betegség tünetei:
az enyhe fejfájás,
izomfájdalom,
gyengeség,
esetlegesen légúti jellegű tünetek,
nyirokcsomó elváltozások,
és a legfontosabb a bőrelváltozások.

Az első tünetek könnyedén összetéveszthetőek más megbetegedéssel, pl. megfázással, vagy influenzával, hiszen a himlős megbetegedésekre jellemző kiütések a majomhimlő esetében 1-3 nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek. A kiütések főként az arcon és a végtagokon hangsúlyosak, a bőr felszínétől kiemelkednek, váladékkal telik, majd idővel kifakadnak és leszáradnak. A tünetek több hétig, általában 2-4 hétig is eltarthatnak. 
A tünetes beteg érdemes más fertőző betegségek irányába is szűrni, mint a gyakori bárányhimlő vagy a COVID és az influenza, hiszen minden vírusfertőzés hasonló tünetekkel kezdődik és a terápia a legtöbb esetben csak a korai szakaszban meghatározó

Jelenleg nincs specifikus kezelés a majomhimlőre, elsősorbán a tünetek elviselhetőbbé tétele a cél. Amerikai epidemiológusok szerint a szokásos háztartási fertőtlenítőszerek megölhetik a majomhimlő vírust, így a mindennapi higiéniának fontos szerepe van a megelőzésben.
Jövő:
Több szer kipróbálása folyamatban van, de az esetek alacsony száma miatt jelenlegi eredményeket kellő skepticitással kell kezelni.
Fontos:
Számos áltudományos cikk megjelent, vitamin - növény vagy varázsszereket árulva és becsapva a naív de gyógyulni vágyó pácienseket. Készüljük fel és kérje orvosa vagy gyógyszerésze segítségét! De ne feledje a legjobb védekezés a megelőzés!

Igen várható.

UPDATE:

"Magyarországon is megjelent a majomhimlő-fertőzés, egy 38 éves férfinél diagnosztizálták a betegséget"

– jelentette be az országos tisztifőorvos kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. Müller Cecília elmondta: azt, hogy a férfi járt-e külföldön, most vizsgálják a járványügyi szakemberek, illetve a beteggel kapcsolatos egyéb körülményeket is.